Iskolánkban a tehetséggondozásnak kiemelt szerepe van. Az utóbbi években számtalan tartalmi és formai elemmel gazdagodott a pedagógiai programunk ezen szeglete. A tehetségnevelési stratégiánk mottója:
"ha nem is mindenki tehetséges, de mindenki, [ ] lehet tehetség, csak szárnyakat (lehetőségeket) és nem mankókat (korrekció, korrepetáció, terápia) kell adni." (Gyarmathy, 2010. 230. o.)
A "szárnyak", azaz a lehetőségek biztosításánál az alábbi alapelvek érvényesülnek:
1) - Jelentős módszertani innováció a tanórákon (projekt munka, egyéni és csoportos tananyag feldolgozás, ICT bevonása a tudáskonstrukcióba, stb.).
2) - Sokrétű, gazdag tanórán kívüli tevékenységek.
3) - A tehetséggondozást nem azonosítjuk a tanulmányi versenyekkel, s ezekre való felkészítéssel.
Az elmúlt években több olyan kezdeményezés látott napvilágot, amely jelentős előre lépést jelentett a tehetséggondozás megújításában (pl. iskolai ünnepek rendhagyó megünneplése, Modul hét programjai, stb.).
Meggyőződésünk, hogy az iskola akkor tesz legtöbbet a tehetséggondozás érdekében, ha lehetőséget biztosít a szunnyadó tehetség felismerésére és kibontakoztatására, ezt pedig azzal éri el, ha sokszínű, kreatív tevékenységekre ösztönző feladatokkal látja el tanulóit, s nem csak a "jó tanulókat".
Felismertük, hogy az oktatásban szinte kizárólag az írás, olvasás és az alapvető számolási műveletek kaptak fontos szerepet, ám azok a gyerekek, akik ezeken a területeken hiányossággal kerülnek iskolába (akár fizikai, akár gazdasági vagy szociológiai okokból) lemaradnak, hátrányba kerülnek a többiekkel szemben. Pedig elképzelhető, hogy más funkcióik viszont az átlag felett működnének. De ennek bizonyítására nem lesz módjuk a későbbiekben.
Iskolánk tehetséggondozó programja azt a célt tűzte ki, hogy vegyük észre ezeket a "más jellegű" képességeket, és tekintsük őket a "tehetség-ígéretnek". Továbbképzéseken tudatosítottuk a kollégákkal, hogy a "tehetség" nem azonos a magas IQ-jú, jól tanuló, szófogadó gyerekkel, hiszen különbséget kell tenni az iskolai tehetség és a produktív tehetség között.
A valóban tehetséges tanulók felismerése rendkívül nehéz feladat. A különféle tehetségfajták meglétének első jelei különböző életkorokban jelenhetnek meg, és egyéni eltérések is vannak a tehetség felbukkanásában. Fontosnak tartjuk azt a megállapítást, hogy "számos tehetség csak külső motívumok hatására aktualizálódik és válik észlelhetővé" (Koncz, 1999. 18. p.). Iskolánkban éppen ezt a külső motívumot szeretnénk biztosítani minden tanulónk számára.
Tehetségfejlesztő programunkat az alábbi célok mentén állítottuk össze:
- Tanulóink erős oldalának feltérképezése (tehetségdiagnosztika) és fejlesztése,
- diákjaink gyenge oldalának kiegyenlítése, fejlesztő pedagógus bevonásával,
- megfelelő légkör kialakítása (pedagógus-diák, diák-diák közötti kapcsolatok),
- a gyerekek regenerálódását segítő szabadidős programok szervezése, vagyis olyan területek támogatása, amelyek nem relevánsak a gyermek tehetsége szempontjából.
A tapasztalatainkat, szolgáltatásainkat a város és közvetlen környékét jelentő kistérség illetve, a megye és egyházmegye közoktatási intézményei számára kínáljuk.
Ennek főbb formái: továbbképzések, szakmai napok, előadások, tájékoztatók, helyszíni tanácsadás, illetve a szakmai műhelymunkába való bevonás.
Tervezzük a városi tehetséggondozó munkaközösség létrehozását, a város általános iskoláinak és óvodáinak részvételével.
Tehetséggondozó programunk kialakítása előtt felvettük a kapcsolatot a törökszentmiklósi Bethlen Gábor Református, Tagozatos Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadóval, a továbbiakban is szeretnénk együttműködni velük, és tapasztalatokat szerezni.
Tehetséggondozó programunkban kiemelt figyelmet szentelünk az oktatásban alkalmazott módszereknek. A munkaformák esetében gyakran alkalmazzuk a csoportmunkát, a kooperatív technikákat, az önirányító kiscsoportos tanulást,
A tehetséggondozáshoz javasolt szervezeti formák közül a mi körülményeinket, adottságainkat, lehetőségeinket számba véve az alábbiakat alkalmazzuk:
- A tehetségfejlesztést a tanórákon, a differenciálással kezdjük. Az osztályon belüli belső differenciálást, illetve az individualizált oktatást szolgálja a már évek óta működő "nívócsoportos" foglalkoztatás.
- A modulrendszerű oktatás, mely véleményünk szerint "híd" a tanórák és a szakkörök között.
- Oktatáson kívüli programok, szakkörök, sportkörök: pl. természetjárás szombatonként, mely a gyerekek regenerálódását is segíti.
- Tehetséggondozó nyári táborok (pl. Mesefalva tábor, kötélugás edzőtábor, stb.)
- A fejlesztés egyik módjaként ismert a versenyeztetés is. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy egy-egy tanuló ne menjen "túl sok" versenyre, mindig szem előtt tartjuk azt, hogy a gyereknek mihez van kedve.
Alsó tagozat: az első osztályokban pedagógiai asszisztens segíti a biztos alapkészségek kialakítását, a 2-4. évfolyamon a két legfontosabb területen matematikából és magyarból csoportbontás segíti a hatékony tehetséggondozást. Emellett egyéni fejlesztés illetve különböző szakkörök segítik a felzárkózást illetve a kiemelten tehetséges tanulók előrelépését. Az alsó tagozatban évente kétszer projekthétre kerül sor.
Felső tagozat: A tehetségfejlesztés a csoportbontások (matematika-magyar, idegen nyelv, technika) és a tanórai munka során alkalmazott dúsítás, változatos differenciálás segítségével történik. Minden tanévben három hét során modulrendszerű képzés folyik, amelyet az alábbi alapelvek jellemeznek:
a) - Nagyfokú komplexitás, azaz a dolgok sokoldalú megközelítése.
b) - Összefüggésekre koncentrálás, ami a hivatalos tananyag és az azon túlmutató témakörök egyes részei közötti kapcsolatok felismertetését célozza.
c) - Újszerű források bevonása, vagyis olyan anyagok, eszközök, tárgyak, tankönyvön kívüli információforrások felhasználása, amelyekkel a tanulók a szokásos órai keretek között nem, vagy alig találkoznak.
d) - Választhatóság, vagyis a tanuló az egyéni érdeklődése és igényei alapján maga választhatja meg, hogy mit szeretne tanulni.
A tanulók fejlődésének nyomon követése első osztálytól indul, tanulói portfóliók kialakításával, intézményi mérési rend szerint, egyénileg feldolgozott teljesítményterületek elemzésével. Az elemzést követő egyéni fejlesztési tervek készítése, megvalósítása garancia a tanulók tehetségének kibontakoztatására.
A fejlesztő munkát főállású fejlesztő pedagógus is segíti.
Tehetségnap vagyis a Tudásvásár szervezése, amelynek célja
a) - a természettudományok népszerűsítése, visszahelyezése a tanulók érdeklődési körébe.
b) - az önálló "kutatómunka" megalapozása gyermekkorban
c) - a tanulmányi versenyek tartalmi és formai megújítása.
d) - a sokoldalú tehetségnevelés.
Az iskola elmúlt években nagyon sok pályázaton vett részt. Ezek egy része nemzetközi forrásokhoz való hozzájutást tett lehetővé (TIOP, TÁMOP, HEFOP, DAOP, TEMPUS), de nagyon fontosak a hazai pályázati lehetőségek is (Határtalanul, MegyeZöld, Közoktatásért Közalapítvány, Referenciaintézmény, ÖKOiskola) Ezek segítségével közel 100 milliós fejlesztési forráshoz jutott az intézmény az elmúlt tíz évben.
Az iskolavezetés és a nevelőtestület innovatív szemlélete hatja át a hétköznapi munkát, minden lehetőséget megragadva a források szerzésére, a szakmai megújulásra.
Az iskola informatikai eszközparkja az átlagosnál jóval fejlettebb, minden tanterem rendelkezik internet kapcsolódásra alkalmas számítógéppel és a szemléltetést segítő projektorral, a termek több mint egyharmadában interaktív tábla is működik.
A fejlődést elősegíti a Kiss Bálint Református Általános Iskoláért Alapítvány, amely többek között az 1% felajánlások kapcsán évente százezer forintos nagyságrendben tudja támogatni a tehetségfejlesztő munkát.
Az intézmény rendszeres résztvevője a Szegedi Egyetem szakmai kutatásainak, méréseinek. Emellett rendszeres kapcsolatot tart a Debreceni Egyetemmel is. Ezen kapcsolatok nagyban segítik az iskola fejlődését a pedagógia és pszichológia szakterületén. Iskolánk képviselője rendszeres résztvevője a neveléstudománnyal és a tehetséggondozással foglalkozó konferenciákon (pl. ONK, PÉK, stb.). Dr. Balogh László, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke támogatásáról biztosította iskolánkat.
A tantestület nagyon innovatív, rendszeres résztvevői a különböző továbbképzéseknek. A teljes tantestület elvégezte a Tanulás tanítása illetve a Projektpedagógia tanfolyamot, minden pedagógus naponta használja a számítástechnika eszközöket, a felső tagozat minden tanára megszerezte a nem szakrendszerű képzés folytatására alkalmas végzettséget. A tantestület harmada szakvizsgázott, több diplomás pedagógus.
Speciális végzettségek: tehetségfejlesztés, mentálhygiénia, pedagógiai mérés és értékelés, médiaismeret, néptánc, tanulás tanítása, mozgásterápia, gyógypedagógia, fejlesztőpedagógia, elsősegélynyújtás,
Alapvetőnek tartjuk a szemléletváltást, amelyet a fogalmak tisztázása és pontos meghatározása jelent.
Mi az, ami gazdagításnak tekinthető, és mi az, ami nem?
a) - A hagyományos tanulási tapasztalatok bővítése, kiegészítése, és nem a még több munka által történő túlterhelés.
b) - A produktív (célorientált) gondolkodás, nem pedig a reproduktív gondolkodás (a helyes válaszok megtanulása) fejlesztése.
c) - A komplex gondolkodás, és nem a megerőltető, egysíkú munka.
d) - Fogalmak és általánosítások tanulása, és nem csupán a nevek, helyek, tények, számok bebiflázása.
e) - A tanultak felhasználása, alkalmazása, és nem az ismeretek egyszerű visszaadása.
f) - A tanulók igényeire, szükségleteire, motiváltságára és együttműködési készségére alapozott fejlesztés, és nem egy mindent előíró, tekintélyelvű oktatás.
g) - A problémafeltárás és keresés tanulása, és nem a tanár modell-kérdéseinek megválaszolása.
h) - A kritikai értékelés tanulása, és nem a vak elfogadásé.
Az elmúlt években ez a fajta szemléletváltás megtörtént, s ennek fényében szervezzük iskolánk oktató-nevelő munkáját.
A tanulókkal való foglalkozások hatékonyságát különböző mérési mutatók jelzik.
Az intézmény szabályzataiban rögzített mérési metódusok segítségével történik a tanulói teljesítmények mérése és a kapott eredmények feldolgozása. Ennek egyik alapelemeit alkotják a különböző külső mérések. Ezek segítségével mérjük a tanulói teljesítményeket és a tehetséggondozó rendszer eredményességét a kimenő nyolcadik évfolyamig.
Az elvégzett munka hatékonyságát igazoló fontos elem a középiskolai visszajelzések rendszere. (A tanulók későbbi tanulmányi munkáját bemutató eredmények)
Az egyéni fejlődést reprezentálja az egyéni fejlesztési tervek céljainak sikeres megvalósítása.
Az intézmény két évtizedes munkája során olyan légkör jöhetett létre, amely felmutatja a keresztény szellemiség értékeit. A tanulókkal való személyes törődést és egyéni odafigyelést, az oktatást-nevelést komplex egységként kezelő pedagógusok biztosítják. Az osztályfőnökök munkáját segítik a hitoktatók és az ifjúságvédelmi felelős is. Közös munkájuk lényeges eleme a lelki gondozás, amelynek eredménye az odafigyelő, szeretetteljes kiegyensúlyozott iskolai légkör. Munkaközösségeink tagjai team-munkában dolgoznak, de nagyon jó az együttműködés az egyes munkaközösségek között is.
