Nevelőmunkánk során találkozunk olyan gyermekekkel, akik produktívabbak, mint kortársaik. A korán megnyilvánuló képességek kibontakoztatása sajátos ütemű haladást feltételez minden vonatkozásban. Ha ezt nem kapja meg a gyermek, személyisége problematikussá válhat.
A tehetség megjelenése lehet specifikus, amikor egy-egy területen mutat többet, pl.: szociális kompetencia, mozgás, zene, matematika, valamint általános, amikor minden területen előbbre jár a gyermek.
Az óvodáskor "alapozó" korszak, elsősorban a megfelelő érzelmi fejlődés biztosítása a legfontosabb feladatunk, a szabad játékon keresztül. Minden kisgyermek egyedi és megismételhetetlen személyiség, erős és gyenge képességterületekkel. A jó képesség, viszont nem azonos a tehetséggel. Minden kisgyermek esetében az erősségekre építő készség- és személyiségfejlesztésre törekszünk az óvodai élet változatos tevékenységtárházán keresztül. Óvodánk a maga kiegyensúlyozott légkörével, akarva-akaratlanul felszínre hozza a többet mutató gyermekek adottságait, képességeit is.
Együttműködések:
- Oktatási és Közművelődési Főosztály
- KOS Bizottság
- X. kerületi Bölcsődék óvodák és iskolák gyermekei, valamint a szülők
- Gyermekjóléti Szolgálat
- Nevelési Tanácsadó
- Pedagógiai Szolgáltató Központ és Tehetségpont
- Tehetségfejlesztési szakemberek
- Elektronikus csatornák (ATV, rádió 97)
- Weboldalak, saját HONLAP
- Nyomtatott sajtó (Ovilágunk, Kőbányai Hírek)
Együttműködés formája:
- Személyes találkozók, megbeszélések, kerek asztal beszélgetések,
- Bemutatók
- Kiállítások
- Tapasztalatcserék
- Konferenciák, előadások
- Pályázatokon való részvétel
Az évszakok, jeles napok köré csoportosítható témaköröket projektek során dolgozzuk fel. A projektek témáit és anyagát úgy állítjuk össze, hogy a differenciált bánásmód feladatait meg tudjuk valósítani. A felzárkóztatástól a tehetséggondozásig minden gyermek egyéni képességeihez igazítva tevékenykedhet a sokszínű és sokféle lehetőséget kínáló feladatokban. A projektek során a kiemelkedő képességű, tehetségígéretet mutató gyermekek fejlesztése érdekében egyénre szabott gazdagító tevékenységeket tervezünk. A feladatokban, tevékenységekben minden gyermek részt vesz az egyéni képességeinek megfelelően. A gazdagító programok tartalma minden esetben függ a projekt témájától, illetve a tehetséggondozás képességterületétől és az adott gyermek esetleges speciális kiemelkedő képességétől.
A csoportban az óvodai mindennapok során, a szabad játékban:
A tehetségígéretet mutató gyermekek is elsősorban a csoportjukban élik óvodás életüket. Elsődleges tevékenységük a játék. Minden olyan játéknak helye van itt (akár gyermekek által készített), amely a gyermekek kutató érdeklődését, kíváncsiságát és átlag feletti intellektusát fejleszti.
(1) - Kézműves tevékenységek, vizuális nevelés:
A tehetséggondozás lehetőségei közül, hagyományőrző programunkban kiemelkedő helyen kell számításba vennünk a vizuális nevelés területeit. A mindennapi kézműves tevékenységek a gyermekeknek állandó alkalmat adnak fantáziájuk, képzeletük, kézügyességük vizuális kifejezésére.
(2) - Ének-zene, énekes játékok, zenei képességek fejlesztése:
Hagyományőrző programunk gazdag tárházában ez a terület is maximálisan alkalmat nyújt a kiemelkedő zenei képességű gyermekek felfedezésére és fejlesztésére. Elsősorban az improvizatív zenei, és ritmusjátékokra helyezzük a hangsúlyt, ha a kiemelkedő zenei képességeket fejlesztjük. Természetes anyagokból, saját készítésű ritmushangszerekkel, kreativitást fejlesztő játékokkal gazdagítjuk a zenei nevelés anyagát.
(3) - Mese, vers, bábozás, dramatizálás, drámajátékok, szociális kompetenciák fejlesztése:
A gyermeki fantázia egyik legproduktívabb színtere a mesék és a versek világa. Az élményeiket újra élhetik a bábozás, dramatizálás során, szabad teret engedve az alkotó képzeletnek. A mesevilágban minden lehetséges. A gyermeki fantázia rugalmasságának fejlesztéséhez a legkülönfélébb kellékek felkínálása és az ezekkel való foglalatoskodás lehetőségének biztosítása fontos feladatunk. Az improvizációhoz, a dramatikus- és szerepjátékokhoz különböző (gyermekek által készített, vagy hozott) kellékeket vehetnek igénybe a gyerekek. A gyermek kreativitásának kibontakoztatásához gazdag kelléktárra van szükség. Maga a projekt is lehet egy több napon át tartó dramatikus játék, keretbe foglalva az egyéb területeket (például hajós játék). Olyan eszközök is helyet kaphatnak, melyekkel a gyerekek a mindennapok során csak ritkán találkoznak (például régi használati tárgyak). A kiemelkedő szociális kompetenciák (szervezői hajlam, döntéshozó képesség, magas szinttű empátiás készség), valamint az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztésére nyílik lehetőségünk. Az anyanyelvi képességfejlesztő játékok és a drámajátékok is ezt a célt szolgálják.
Mindezeken kívül, a következőket kínáljuk gyermekeink számára:
- élményszerző séták, kirándulások, programok,
- múzeumlátogatások, Planetárium,
- kerületi sportrendezvények,
- pályázatok felkutatása (pl. rajzversenyek),
- koncertek, hangversenyek látogatása,
- színházlátogatás,
- óvodai szolgáltatások (sakk, néptánc, külön torna).
A fenntarthatóság és az önfenntartás az alábbi területek által biztosítható:
- Pályázati támogatások igénybevétele
- Az intézmény költségvetésében való tervezés
- Gyéressy Éva - fejlesztőpedagógusunk
- Füzérné Csuka Noémi - óvodai pszichológusunk
- Gergely Ildikó - főiskolai tanár
Kerületi Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szolgáltató Központ és Tehetségpont segítségével
Az óvodavezető az első, bemutatkozó szülői értekezleten tájékoztatja a szülőket az intézmény tehetséggondozó programjáról.
Az óvodapedagógusok az első pedagógiai témájú szülői értekezleten részletes tájékoztatást adnak a szülőknek az óvodai tehetséggondozás módjáról, a szűrésekről, a munkaközösség által elkészített segédanyag szerint.
Az első és a második óvodai életévben a csoportok óvodapedagógusai megfigyelik a gyermekek általános, és speciális, kiemelkedő képességeit és rögzítik a személyiség lapon. A középső csoport második félévében már a tulajdonságlista szempontjai alapján azonosítják a "tehetségígéreteket". A tehetségazonosítás folyamatába bekapcsolódik a fejlesztő pedagógus (MSSST szűrések), valamint a logopédus, pszichológus (pszichológiai módszerek alkalmazása).
A szülőkkel az óvodapedagógusok, egyéb szakemberek, fogadóórák keretében célzott beszélgetéseket folytatnak gyermekük erős és gyenge oldalainak, képességeinek fejlesztéséről.
Az MSSST mérés alapján történik a kimagasló rész- vagy általános képességek rögzítése, valamint az óvodapedagógus pedagógiai megfigyeléseinek összevetése. A szakemberek konzultációja után történik a pszichológiai tesztek felvétele a kiválasztott gyermek/ek/nél.
A pedagógusok és a pszichológus által egyaránt kimagasló képességeket mutató gyermekeknél konzultáció keretében történik az egyéni fejlesztési programok megtervezése, otthoni gazdagító lehetőségek átgondolása.
A nagycsoportos korosztálynál a kiemelkedő, speciális képességet mutató gyermekek esetében programszerű egyéni fejlesztés történik, valamint óvodán kívüli lehetőségek keresése, felkutatása a tehetség kibontakoztatása érdekében (művészeti pályázatok, versenyek stb.). A szülőkkel folyamatos a kapcsolattartás a gyermek fejlődéséről, az otthoni tapasztalatokról és az óvodán kívüli programok lehetőségéről.
Nagycsoport év végén az óvodai tehetségszűrésekről és a fejlesztésről készült adatbázis (tehetség útlevél) átadásra kerül a választott iskolának, tanító néniknek.
A tehetségazonosítás módszerei:
- Általános megfigyelés
- Személyiség megfigyelés tulajdonságlista alapján
- Tehetségdiagnosztikai mérések / pedagógiai, pszichológiai / kreativitás, motiváció, intelligencia területén
A tehetséggondozás módja az intézményben
(1) - Gyorsítás, léptetés: melynek lényege, hogy a nevelő, aki ismeri a gyermek
képességeit, az adott területen magasabb szintű feladatokat ad.
Hagyományőrző programunk gazdag lehetőségek tárházával áll rendelkezésre e módszer alkalmazásához.
(2) - Gazdagítás, dúsítás: A gyermekek fejlesztése az óvodai tevékenységek során történik.
A gyermekek felfedeznek, valódi problémákat oldanak meg, amihez interdiszciplináris megközelítés szükséges.
A pedagógus projekt-módszerrel valósítja meg, a tehetséggondozás ezen módját.
Nagy hangsúlyt helyez a projekt kidolgozásakor a gondolkodás-kreativitás fejlesztésére, valamint az empátiás készség, társas-és vezetői készségek, a személyiség komplex fejlesztésére.
A pedagógus, gazdagító programokat ajánl a középsős -és nagycsoportos korú, kiemelkedő képességű gyermekeknek.
Az óvodapedagógusok a nevelés, fejlesztés során együttműködnek, a segítő szakemberekkel (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus), team-munkában dolgoznak.
A hagyományápoló tevékenység összekovácsolja a közösséget, és igényes munkavégzésre készteti. Az együttműködés folyamatában az egymásra figyelés és a nevelőmunkához való viszonyulás minőségi változáson megy át. Az óvodai dolgozók egy folyamat részeivé válnak, ahol mindenkinek meg van a maga szerepe.
Az évről évre visszatérő szokások, jeles napok, a gyermekeket körülvevő felnőttekben is elindítják a várakozás örömét, izgalmát, amely a gyermekek felé is érzelemgazdagító, motiváló hatású.
Munkánk során egyik legfontosabb elemnek tartjuk a kölcsönös kommunikációt a szülőkkel. Fogadó órák, nyílt napok és számos rendezvény az év során segít hozzá bennünket ahhoz, hogy a partnerkapcsolatunkat a gyermekek érdekében az együttműködés jellemezze.
