Rajz és vizuális kultúra, művészeti tárgyak tanítása gimnáziumban és művészeti iskolában, tehetséggondozás. Művészetpedagógiai programok gyerekeknek, családoknak, nyugdíjasoknak múzeumi helyszínen. Mentorálás és tutorálás.
Milyen elvárásokkal jelentkeztél a tutori szerepre?
A tehetséggondozás és a mentori tevékenység a mindennapi munkám fontos része. Szerettem volna a segítő, támogató, tehetséggondozó munkát kicsit „kiterjeszteni”. Nem kizárólag vizuális tehetségekkel, hanem más területeken tehetséges gyerekekkel is foglalkozni. Kicsit mögé látni az egyes tehetségterületeknek, izgalmas, értékes fiatalokat megismerni.
Miért tartod fontosnak az egyéni segítségnyújtást a tehetséges fiatalok számára?
A jelenlegi magyar közoktatás nem a kiemelkedő gyerekekre, hanem az „átlag diákra” van kitalálva. Aki a középmezőnyből kilóg (lemarad vagy épp ellenkezőleg, kiemelkedik) nehezen talál magának segítséget. A tanórai differenciálás a magas osztálylétszámok miatt nehézkes, a felzárkóztató és tehetséggondozó szakkörök a tanárok magas kötelező óraszámai miatt nem indulnak el. Az egyéni segítségnyújtás tehetséges fiataloknak így csak elszigetelt jelenség, egy-egy elhivatott pedagógus és egy-egy tehetséges gyerek szerencsés találkozása, ami általában csak egy konkrét területet érint. A tutorprogramban épp az a nagyszerű, hogy a tutorált diák személyiségének egészét, tehetségterületét és felzárkóztatást igénylő gyengébb területeit együttesen, szintézisben figyeli, elemzi, segíti egy elhivatott segítő, a tutor.
További gondolatod, amit fontosnak tartasz a tutorálással kapcsolatosan:
Szeretem a tutori munkában a szellemi szabadságot. Hogy nincsenek kötelező körök, megszabott utak. A tutorált diák (diákok) és a tutor személyisége, igényei határozzák meg a tutorálás módszereit, témáit, színhelyeit. A lényeg a segítés, támogatás, a tutoráltak gazdagítása. Fontosnak érzem az egyéni segítés hangsúlyozása mellett a tutoráltak közösségé rendeződését is.
