Továbbra is megtérülő befektetés a tehetségek támogatása
Az elmúlt öt évben optimistábbak lettünk a magyar tehetségek esélyeit illetően és tovább nőtt a Nemzeti Tehetség Program, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz) és a Tehetségpontok ismertsége – derül ki a Matehetsz által készíttetett közvélemény-kutatásból, amely 2015 után ismét azt vizsgálta, hogyan gondolkodunk mi, magyarok a tehetségről. Továbbra is megtérülő befektetés a tehetségek támogatása: a válaszadók 70,2%-a véli úgy, hogy a tehetséges emberek növelik Magyarország hírnevét, 61,3%-uk szerint pedig ők az ország sikerének a motorjai. Számottevően, 85,8%-ra növekedett azoknak a felnőtteknek az aránya, akik úgy gondolják, hogy a szülőknek kulcsszerepük van a gyermek tehetségének a kibontakoztatásában.
A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége megbízásából, az EFOP-3.2.1 Tehetségek Magyarországa kiemelt projekt keretében elvégzett országos reprezentatív online közvélemény-kutatás során két korosztályt, 18-59 éves felnőtteket és 16-19 éves fiatalokat kérdeztek a tehetségről. A válaszadók úgy gondolják, hogy igen magas a tehetségek aránya a magyar társadalomban: a felnőttek szerint a magyar emberek 38,5%-a tehetséges. A fiatalok még magasabbra teszik a magyar tehetségek arányát, 53,7%-ra, tehát sokkal inkább úgy vélekednek, hogy a magyar emberek tehetségesek. A tehetségesnek tartott gyermekek aránya még ennél is magasabb. A gyermekkel rendelkező megkérdezettek 49,9%-a mondta, hogy van tehetséges gyermeke, a fiatalok 63,8%-a pedig azt, hogy ő maga tehetséges.
Érdekes fejlemény, hogy míg 2015-ben elsősorban veleszületett kiemelkedő képességként értelmezték a tehetséget a válaszadók, addig 2020-ra a kreativitás lett számukra a tehetség legfontosabb eleme. Emellett a felnőttek szerint a logikus gondolkodás, a jó memória, az összefüggések gyors megértése és a kitartás a tehetség leglényegesebb jellemzői.
A tehetséges gyermek fejlődésének előmozdításában továbbra is elvitathatatlan a szülők kiemelt szerepe. Számottevően növekedett azoknak a felnőtteknek az aránya, akik úgy gondolják, hogy a szülőknek kulcsszerepük van a gyermek tehetségének a kibontakoztatásában (2015: 51%; 2020: 85,8%). Hasonlóképpen vélekednek, mint a fiatalok, akiknek – ugyancsak jelentős növekedéssel – 88,1%-a a szüleire számít elsőként fejlődése előmozdításában (2015: 78%).
2015 óta számottevően növekedett a saját gyermeküket tehetségesnek tartó válaszadók körében azoknak az aránya, akik az iskolában találtak lehetőséget a gyermek jó képességeinek a fejlesztéséhez (2015: 35%; 2020: 42,2%).
A fiatalok körében is derűlátóbb hozzáállás figyelhető meg a magyarországi környezet megítélésében a 2015-ös évhez képest: 2020-ban már csak 35,6%-uk ért egyet azzal, hogy a magyar környezet visszahúzza a tehetséget (2015: 45%).
A felnőttek is optimistábbak lettek e tekintetben: a tehetség kibontakozásának legfőbb gátját ugyan még mindig az anyagi lehetőségek szűkösségében látják, de már jóval kisebb mértékű ez a vélekedés, vagyis hogy a magyarországi tehetségek jelentős része ezen okok miatt kallódik el (2015: 90%; 2020: 77%). A válaszadók több mint fele (57%) pedig úgy gondolja, a tehetségek kibontakozásának meghatározó oka egyszerűen az, hogy a tehetség rejtve marad. A fiatal megkérdezettek ezen a területen szintén az anyagiak hiányát említik első helyen (72,5%), ám különösen elgondolkodtató adat, hogy szerintük a tehetségek előrehaladásának másik legfontosabb akadálya az önbizalomhiány (65,6%).
