Kétnapos nemzetközi konferencia és Európai Tehetségnap Budapesten május 8-10. között. Beszámolónk.
Tudatában kell lennünk annak, hogy Európa és az egész világ jövőjét a tehetséges fiatalok fogják meghatározni, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megújítsuk és sikeressé tegyük a tehetséggondozás rendszerét. Olyan erős európai tehetségsegítő hálózatra van szükség, amely képes hatni a nemzeti és európai szakpolitikára, az oktatáspolitika mellett a tudomány- és innovációs politikára, sőt a szociálpolitikára is a tehetséges fiatalok érdekében – emelte ki a konferencia központi gondolatát Csermely Péter akadémikus, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács és az Európai Tehetségtanács (ECHA) elnöke.
Csermely Péter (Fotógaléria a képre kattintva!)
Az „Egy európai tehetségsegítő hálózat felé” című kétnapos nemzetközi konferenciát és az Európai Tehetségnapot 2014. május 8-10. között szervezte meg a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) Tehetséghidak Programja a Budapesti Európai Tehetségközponttal és az Európai Tehetségtanáccsal (ECHA) együttműködésben. A konferenciára 30 országból 250 pszichológus, pedagógus és oktatásügyi szakember érkezett, hogy eszmét cseréljen a tehetséggondozás új trendjeiről, a hálózatos együttműködés európai lehetőségeiről.
A tanácskozást megnyitó köszöntőjében Áder János, a rendezvény védnöke így fogalmazott: „Magyarország elkötelezetten hirdeti, hogy a tehetséggondozás olyan nemzeti ügy, amely csak akkor lehet igazán eredményes, ha a világ összefog a siker érdekében. Legyen bármilyen kiélezett a nemzetek és régiók versenye, a jövőnk közös.”
Európai együttműködésre, hálózatépítésre, új szemléletre van szükség a tehetséggondozás terén, hogy Európa vonzó hely lehessen a kiemelkedő képességű fiatalok számra. Nem elegendő a tehetséges egyén fejlesztésére koncentrálnunk, sokkal több figyelmet kell fordítanunk a tehetséges fiatalok környezetére, a társadalom egészére, mert a 21. században a magányos zsenik ritkán sikeresek. A sikeres életpályák mögött szinte kivétel nélkül sokféle szakértelem, tudás, széles kapcsolati háló található. Ezt be kell építenünk a tehetséggondozó munkába is, hálózatos együttműködések ösztönzésével – hangoztatta a konferencia nyitónapján Albert Ziegler professzor, a szakterület egyik vezető tudományos lapjának főszerkesztője.
Albert Ziegler
A konferencia nemzetközi közönsége nagy lelkesedéssel fogadta Polgár Judit sakknagymester előadását a Sakkpalota programról, mely Magyarországon a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódóan az állami oktatási rendszer része. Polgár Judit bemutatta a Sakkpalota programhoz készült tankönyvcsaládot és honlapot is, és szólt a sakk alkalmazásának lehetőségeiről különféle képesség- és műveltségterületek fejlesztésében.
A konferencián felszólalt Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős biztosa is, aki beszédében a női munkavállalók problémáira, a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségére és a szakképzésben résztvevők munkaerőpiaci integrációjának fontosságára hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy a tehetséggondozás terén is kiemelt szempont kell legyen a szociális integráció európai megvalósítása.
A kétnapos nemzetközi eseményen a hálózatok és a tehetségtámogatás összefüggéseit a résztvevő tudósok, kutatók, szakemberek plenáris előadásokon, panelbeszélgetésen, valamint nyolc tematikus szekcióban járták körül. Az előadók között olyan elismert szaktekintélyek szólaltak meg, mint Anders Ericsson, a svéd származású amerikai, Albert Ziegler német és Joan Freeman angol, illetve Pléh Csaba magyar pszichológus professzor, valamint a Tehetség Világtanács elnöke, Leslie Graves. A hálózatkutatás szakterületét Csermely Péter mellett két kiemelkedő magyar kutató, Barabási Albert-László és Néda Zoltán előadása fémjelezte. A konferencia munkájában részt vett többek között Kerpen Gábor, az oktatásért felelős miniszter tanácsadója és dr. Szvathné dr. Szalay Márta, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetség Programért felelős főigazgató-helyettese is.
A kétnapos konferenciát szombaton a harmadik Európai Tehetségnap követte. Magyarország második alkalommal adott otthont az eseménynek, ahol Európai Tehetségtérképen regisztrált közel 170 program közül tucatnyian mutathatják be tevékenységüket.
Az Európai Tehetségnapon 2014-ben első ízben adták át a szervezők az Európai Tehetséghálózat Díjat (European Talent Networking Award), amellyel most az ECHA korábbi négy elnökét, Joan Freemant, Franz Mönksöt, Javier Tourónt és Kirsi Tirrit tüntették ki annak a munkának az elismeréseként, amelyet az elmúlt 25 év során az európai tehetséghálózat megalapozásával végeztek.
Csermely Péter akadémikus szerint az európai szintű hálózat tervezésében a Kárpát-medencében már megvalósult magyar Tehetségpont-hálózat is nagy szerepet játszik. „Az elmúlt hét évben a Kárpát-medencében 1224 Tehetségpontból álló tehetséggondozó hálózat jött létre, amely ma már közvetlenül és közvetve több mint 200 000 emberrel áll kapcsolatban. A tehetségek segítésére kialakult ilyen széles összefogás a világon egyedülálló. Emiatt a magyar tehetséggondozás szervezettsége példa lehet egész Európa számára. Fontos azonban az is, hogy mi is tanuljunk Európa legjobb tehetséggondozó gyakorlataiból”.
A jövő a tehetséges fiataloké. A világ számos országa erre a felismerésre alapozva indít programokat a tehetségek fölkarolására, ám a tehetség nem ismer határokat. Csakis európai, sőt világméretű összefogással leszünk képesek a tehetséges fiatalok számára vonzó környezetet biztosítani, ennek érdekében szükség van az európai együttműködés fejlesztésére is – hangoztatta a konferencia zárszavában Joan Freeman neves pszichológus, A tehetséges életutak (Gifted Lives) című könyv szerzője. Freeman professzor úgy fogalmazott: olyan erős kapcsolati hálót kell kiépítenünk a tehetséges fiatalok számára, hogy az valóságos ugródeszkaként szolgálhasson, ahonnan elrugaszkodhatnak az ifjú tehetségek, hogy világraszóló teljesítményt tudjanak nyújtani.
Joan Freeman
A budapesti nemzetközi konferencián a hálózatos együttműködéssel kapcsolatban megfogalmazott gondolatok a szervezők reménye és szándéka szerint inspirálóan hatnak majd az Európai Tehetségtanács soron következő ülésének munkájára is. Az ECHA őszi konferenciáját Ljubljanában rendezik meg 2014 szeptemberében. A konferencia központi témája a tehetség újraértelmezése a digitális korban.
Fotó: Mayer András
