A Matehetsz szakmai vezetésével megvalósuló TESLA projekt keretén belül október 16-án a Tehetségház adott otthont egy nemzetközi, hibrid módon megszervezett kerekasztal-beszélgetés számára. A téma az iskolai lemorzsolódás megelőzésére szolgáló jó gyakorlatok megosztása volt.
Magyarországot az ebben a témában érintettek széles köre képviselte: az Oktatási Hivatal munkatársai Herczeg Katalin és Dr. Kis Noémi mellett jelen volt Dr. Varga-Híves Aranka Pécsi Tudományegyetem docense, a téma szakavatott ismerője, Domján Gabriella, gyermekvédelmi szakértő a Napraforgó Család és Gyermekjóléti Központból, a Matehetszből pedig Fuszek Csilla, az Európai Tehetségközpont igazgatója. A külföldi kollégák a TESLA projektbe bevont partnerszervezetekből érkeztek. Romániából Bereczki Kinga, Claudia Furak, Szerbiából De Negri Ibolya és Badis Róbert vett részt a megbeszélésen.
A kerekasztal-beszélgetés moderátora Dr. Fodor Szilvia, az ELTE PPK docense volt. Bevezető előadásában a lemorzsolódás fogalmának és néhány ehhez kapcsolódó adatnak a bemutatása után hét fő téma mentén vázolta fel a lemorzsolódás csökkentéséhez, valamint a hátrányos helyzet és a tehetség témaköréhez kapcsolódó fő fogalmakat. Ez a hét fogalom a téma komplexitásának, sokoldalúságának megragadásán túl olyan alapelvekre hívta fel a figyelmet, amelyek a lemorzsolódást csökkentő programok kiindulási pontját jelenthetik. Gondolatai inspirációként hatottak a résztvevőkre, sorvezetőt adtak a másfél órás beszélgetéshez.
Legelőször a fogalmak tisztázására került sor, hiszen a TESLA-projekt középpontjában a lemorzsolódás csökkentésének lehetőségei állnak, a lemorzsolódás pedig szorosan kapcsolódik a korai iskolaelhagyás fogalmához, ebből adódóan a "lemorzsolódó diákok" és a "korai iskolaelhagyók" kifejezések eltérő, de egymáshoz kapcsolódó jelenségekre utalnak az oktatási rendszeren belül. A két fogalom közötti különbség az érintett diákok életkora, az oktatási rendszerben elfoglalt helyük és az iskolai karrierjük befejezésének módja szerint különböztethető meg. A beszélgetés folyamán kiderült, hogy bár a két fogalmat mindenütt külön kezelik Európában, ugyanakkor a nemzetközi mérések és rangsorok csupán a korai iskolaelhagyással kapcsolatosak, a lemorzsolódásra nem találunk nemzetközi, összehasonlító adatokat.
A következő érdekes pont a lemorzsolódáshoz kapcsolódó hazai jelzőrendszer bemutatása volt. Magyarországon a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 44/J. § (2) bekezdés a) pontja pontosan meghatározza a lemorzsolódás fogalmát. Eszerint lemorzsolódással veszélyeztetett az a tanuló, akinek a tanév végi vagy félévi értékelésekor és minősítésekor a tanulmányi átlageredménye a magatartás és szorgalom minősítését nem beleszámítva nem éri el a közepes (3) szintet ha az alapfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, és a 2,5 szintet, amennyiben a középfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, vagy egy félév alatt vagy a megelőző tanévhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.
Ennek a jelenségnek a mérésére és nyomonkövetésére egy 2012-es kormányrendelet alapján az OH kialakított egy olyan adatszolgáltatási rendszert, amely lehetővé teszi az érintett tanulók számának becslését és a beavatkozások tervezését. Ebben a rendszerben a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók létszámát, valamint az alkalmazott intézkedéseket gyűjtik összesített formában. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra vonatkozó statisztikai adatok tehát meglehetősen strukturáltak, egyértelműek, jól követhetőek. Tulajdonképpen egyfajta jelzőrendszert alkotnak az iskolák és a fenntartók számára. A beszélgetés folyamán – a külföldi partnerekkel való egyeztetés után – azt is leszögezhettük, hogy ez a jelzőrendszer egészen egyedülálló Európában. Az adatokból látszik, hogy az utóbbi években sikerült is csökkenteni a lemorzsolódást, ám sajnos hazánk még így is kimondottan rossz helyzetben van Európában, élen jár a korai iskolaelhagyók számát tekintve.
A lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás mögött legtöbb esetben az úgy nevezett „opportunity gappel”, azaz „lehetőségek szakadékával” állunk szemben, ami nem más mint a különböző társadalmi rétegek számára az oktatás / tehetséggondozás területén meglévő lehetőségek közti különbség. Dr. Fodor Szilvia az előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a lehetőségek közötti szakadék értelmezésekor nem csak a külső, környezeti tényezőkre érdemes figyelnünk, hanem a belső erőforrások, azaz a lehetőségek megragadásához szükséges képességek, készségek meglétére is. Ez gyakorlatilag magában hordozza azt az igényt, hogy ha valóban hatékonyan akarjuk csökkenteni a lemorzsolódást, az átfogó oktatáspolitikai rendelkezések mellett szükség van személyre szabott, egyedi megoldásokra is. Pont ezen a területen, az egyedi odafigyelés terén tudnak sokat segíteni a családsegítéssel foglalkozó központok, vagy az olyan civil szervezetek programjai, mint a Matehetsz „Tutor” programja, vagy Romániában a Bereczki Kinga által említett programok. A Domján Gabriella által bemutatott sikertörténetek is szép példáját adták az ilyen típusú egyedi problémakezelésnek.
Dr. Varga-Híves Aranka azt is kiemelte, hogy a lemorzsolódásban érintett diákok nagy része tartozik a hátrányos helyzetű, sok esetben roma diákok körébe. Kiemelte azt is, hogy a Dél-Dunántúlon a lemorzsolódás csökkentése területén elért eredmények látványosak, az elmúlt 30 év komplex programjainak segítségével ez a régió már lekerült a lemorzsolódás térképéről. A sikerhez hozzá tartoztak például az Arany János Programok is.
Ehhez csatlakozva Herczeg Katalin beszámolt azokról a kormányzati programokról, kezdeményezésekről, amelyek különböző szinteken szintén hozzájárulnak a korai iskolaelhagyás megakadályozásához. Ilyen programok például a Biztos Kezdet, a Tanodahálózat, a különböző Útravaló ösztöndíjak, hogy csak néhányat említsünk.
A kerekasztal-beszélgetés rávilágított arra, hogy eltérő iskolarendszereink ellenére a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás csökkentésének témájában van mit tanulnunk egymástól a Duna menti régióban, vagy akár Magyarországon belül. Sajnos az is kiderült, hogy Ausztria kivételével a pályázatban szereplő országok számára különösen égető kérdés a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás csökkentése, mert nemzetközi viszonylatban az élenjárók között vannak ezen a területen.
Fuszek Csilla
"A rendezvény a TESLA projekt részeként, az Interreg Duna Régió Program keretében valósul meg. A magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.”
