B. Kiss Bálint született kísérletezővel, az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny első helyezettjével beszélgettünk.
B. Kiss Bálint a Várpalotai Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola tanulója, APA Board munkacímű kísérletező és tanulási eszközével az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny első díjában részesült. Bálinttal a tanulás jövőjéről, új techológiákról, terveiről beszélgettünk.
Nyáron mivel telik egy ifjú innovátor pihenőideje?
Elektronikával foglalkozom, igyekszem nyáron is minél több időt ezzel tölteni. Idén nagyon sok feladatom van, így a hét legnagyobb részét munkával töltöm, ezt csak ritkán, egy-egy óra dobolás erejéig szakítom meg. Készülnöm kell a szeptemberi, 2014-es Eucys versenyre, amely Varsóban lesz. Maga a verseny nagy állóképességet igényel, ezt az információt kaptam azoktól, akik már versenyeztek és azoktól is, akik felkészítenek. Továbbfejlesztem az elektronikai anyagomat, mellette szellemileg, fizikailag is növelem az állóképességemet, mert Varsóban több napon keresztül kell majd angol nyelven előadásokat tartanom. Emellett nagyon érdekel a blues zene. Pár évvel ezelőtt nagyon kalandos körülmények között kaptam egy eredeti, fából készül konga dobot, amelyen már nyomot hagyott az élet. Mostanában elkezdtem dobolni rajta, körülbelül egy hónapja tanulok afrikai ritmusokat. Kevés időm marad sportolásra, de amikor sikerül pár órát felszabadítanom, akkor fogom az alpin felszerelésemet, keresek egy fát és megmászom. Bár ez viccesen hangzik, de valódi sport, úgy hívják, hogy SRT Tree Climbing, magyarul egyköteles famászás.
A Várpalotai Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskolába jársz. Milyen segítséget kaptál az iskoládtól?
A legnagyobb segítség, amit iskolámtól kapok, az a tanáraim rugalmassága. Iskolai teendőimet tanáraim segítségével átcsoportosíthatom, személyre szabott időbeosztással tanulhatok. Az iskolám kiemelt célja a tehetséggondozás, és valóban mindent meg is tesznek, hogy a több időt igénylő kísérleteimet, feladataimat el tudjam végezni.
Honnan szereztél tudomást az innovációs versenyről?
A Várpalotai Tehetségpont tehetséggondozójaként Molnárné dr. László Andrea hívta fel a figyelmemet 2013-ban a versenyre, ahova meghívott és közösen el is mentünk. A 2013-as díjátadó után kértem egy tájékoztatófüzetet és annyira megtetszett a kihívás, hogy arra gondoltam, ebben jó lenne részt venni.
A 23. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre való nevezésemkor ezért Andrea nénit és dr. Kertész Krisztiánt, az MTA TTK MFA Intézet kutatóját kértem fel mentoromnak. Sok segítséget kaptam és kapok tőlük a mai napig.
Milyen motivációval vágtál neki az idei megmérettetésnek?
2013-ban a már említett díjátadón vendégként leültem a tömegben egy padra, fejemen a szerencsekalapommal. Egyszer csak mellém ült valaki és megkérdezte, hogy mivel foglalkozom. Elmondtam, hogy nem vagyok résztvevő, csak itt téblábolok. Azt mondta, az nem lehet, mindenki foglalkozik valamivel. Miután elmondtam, hogy milyen dolgok érdekelnek, azt a tanácsot adta, hogy keressek társakat, mentorokat, és ha elég keményen dolgozom, minden lehetőség adott lesz, hogy ne csak vendég legyek itt. A tanácsot megszívleltem, a „tanácsadóm” pedig nem más volt, mint Csermely Péter professzor.
Mióta az eszemet tudom, valamin mindig dolgoztam, folyamatosan barkácsoltam. Amikor a 12. születésnapomra kaptam egy esztergagépet, akkor én voltam a világ legboldogabb embere. Nyolcadikos korom óta foglalkozom elektronikával. Ez egy végtelenül gyönyörű és hihetetlenül egyszerű világ. Szeretném megmutatni kortársaimnak, hogy milyen könnyen mennyire szép dolgokat lehetnek képesek alkotni. A szüleim minden kérdésemre választ adtak, egész kicsi korom óta. Nagyon szerencsés helyzetben vagyok, mert az édesapám a technikai kérdéseimre mindig megkereste a válaszokat. Ez a legnagyobb motiváló erő számomra, amikor egy olyan rendszer kialakításán dolgozom, ahol mindenki választ kaphat kérdéseire.
A tanulás mellett hogyan tudsz időt szakítani a találmányodra?
Az utóbbi időben inkább a kísérletezés mellett szakítok időt a tanulásra. Ha így egy napba nem is fér bele minden, a hét végére mindig egyenesbe jövök.
Most legfontosabb feladatom az angoltanulás, hogy a világon bárhol megállhassam a helyem és a munkámat bárhol képes legyek bemutatni.
És mi is a találmány, mellyel elnyerted az első díjat?
Az eszközöm neve apaBoard. Moduláris szerkezetű, sorozatgyártásra alkalmas, egyedileg vagy gyárilag is készíthető és továbbfejleszthető, korlátozás nélkül nyilvánosságra hozott, szabadon felhasználható eszköz.
Mit jelent a moduláris szerkezet?
Moduláris szerkezete azt jelenti, hogy minden egyes részmodul leválasztható. Olyan, mint egy síkban kiterített robot, amelyből mindenki azt építhet, amit szeretne. Tehát az egyes modulok egymástól teljesen függetlenül is működőképesek, de akár több modul – azok megértése és megtanulása után – össze is kapcsolható. A részek összekapcsolását mindenki a saját elgondolásának megfelelően alakíthatja ki.
Hogyan segíti a tanulást az eszközöd?
Anant Agarwal, az MIT professzora, az edx elnöke azt nyilatkozta, hogy az oktatást meg kell változtatni. Akik nem igazodnak a korszerű technológiák adta lehetőségekhez, nagy bajban lesznek. Az általa megfogalmazottakkal mélyen azonosulni tudok; a hagyományos oktatási módszerek mellett a tanításnak igazodni kell a korszerű technológiákhoz és médiához, ezek bevonásával sokkal hatékonyabbá válhat a tudás átadása. A kurzusok elhagyták a hagyományos oktatási menet linearitását, nagyon gyorsan, hatékonyan, párhuzamos módon oktatnak. A gyakorlati és az elméleti oktatás összefonódik, miközben tanulunk, már készülhet is az eszközünk. Néhány perces magyarázó videó, pár soros összegzés, egy gyakorlati laborfeladat – így épül fel a tananyag.
Szerencsés helyzetben vagyok, mert az ehhez szükséges felületek használata számomra nem okoz nehézséget. Ezek korszerűek és mentesek az oktatási rendszer számos hátrányától, ugyanakkor felhasználják a hálózat és a modern média adta lehetőségeket: web, felhő, YouTube videók, MediaWiki, online kurzusok, multimédiás felületek, fórumok, Instructables-anyagok stb.
Azok a társadalmak, amelyekben az oktatási rendszer képes felhasználni ezeket az új módszereket, helytálló, modern tudást tudnak nyújtani a fiataloknak. Ezek a fiatalok, a „Summa Technologiae” birtokosai válhatnak a valódi működő társadalom szervezőivé, alkotóivá, végső soron a társadalom jövőjének tervezőivé. A mai technológiai fejlődés tempója mellett ennek szintén előfeltétele, hogy a legújabb fejlesztések szinte azonnal beépüljenek az oktatásba.
Várható-e, hogy további versenyeken méretteted meg magad?
2014 szeptemberében az Eucys – európai fiatal tudósok versenyén veszek részt, az ebben való felkészülésben nagyon sokat segít a Magyar Innovációs Szövetség részéről dr. Antos László és Ivánka Gábor. Az apaBoard továbbfejlesztésén természetesen folyamatosan dolgozom. Lassan az is körvonalazódik, hogy milyen módszerrel lehetne pénzt szerezni a gyártáshoz, hogy ingyen lehessen eljuttatni azokhoz a diákokhoz, akik komolyan érdeklődnek. Az apaBoardból a diákoknak tartott bemutatók készítésekor leágazott egy másik fejlesztés, aminek a neve MSP43 Baseboard lett. Ennek a finomítására is időt kellene szakítanom, mert ez egy 1000 Ft-ból elkészíthető teljes beágyazott rendszer lenne.
