A Tehetségpontok a regisztrációval bekerülnek a magyar tehetségsegítők határokon is átnyúló szakmai hálózatba. Ahhoz, hogy munkájukat szakmai szempontok alapján megméressék, valamint hogy a Tehetségpontok hálózatának minél több lehetőségét, előnyét kihasználhassák, szükségük van az akkreditációra. Hogyan készüljenek, mire számítsanak a gyakorlatban azoknak a Tehetségpontoknak a képviselői, amelyek már regisztráltak, s akkreditáltakká szeretnének válni? Ezt kérdeztük Polonkai Máriától.- Tehetségpontnak lenni jó! Elsősorban erre érdemes készülniük az iskoláknak, különféle intézményeknek, civil szervezeteknek, vállalkozásoknak, miután regisztráltatták magukat. A regisztráció során már színt vallottak: milyen tehetséggondozó tevékenységet folytatnak. Sokan azt gondolják, hogy ha egy tevékenység során okos, értelmes gyermekekkel foglalkoznak, akkor az már azonnal tehetséggondozás. De ezzel érdemes csínján bánni! Ezért javasoljuk azt a már regisztrált Tehetségpontoknak, hogy ne kérjék azon melegében, rögtön az akkreditációt, hanem hagyjanak időt maguknak a tájékozódásra: tehetségszakmailag és módszertanilag egyaránt.
El kell menni tehetségszakmai rendezvényekre, módszertani konferenciákra, képzésekre, konzultációkra, meg kell ismerni, hogy mások mit és hogyan dolgoznak a tehetségsegítés területén. Az ott szerzett tapasztalatok alapján erősíteni kell azt a tevékenységet, amelyről majd az akkreditáció során számot kell adni. Ennek fontos részét képezi az önértékelés, a saját munkájuknak az elemzése: ez alapján tudják eldönteni, hogy a három nagy tehetségszakmai terület – a tehetség-felismerés, a tehetséggondozás és a tehetség-tanácsadás – közül melyikben milyen szinten állnak. E három területet dokumentáltan be kell majd mutatni az akkreditáció során. A helyszíni szemlekor adatokkal alá kell támasztani, hogy tervszerű tehetséggondozó munkát végeznek.
- Mi történik az akkreditációs szemle, vagyis a szakértők látogatása során?
- Két szakértő keresi fel az intézményt, hogy személyes benyomást szerezzen az adott Tehetségpontban zajló tehetségtevékenységről. De ne gondoljon senki arra, hogy ekkor valamiféle produkcióval kell készülni – tehát nem kell táncolnia a táncszakkörnek, sem szavalnia az irodalmi önképző körnek –, hanem azt a folyamatot és módszertant kell bemutatni, hogy miként választják ki például a matematikai vagy művészeti tehetségeket. Ha a pedagógus javasolja a tehetséggondozásra a gyerekeket, akkor a javaslattétel szempontjait kell ismertetni; ha feladatlapokkal választanak ki adott tantárgyakból tehetségeket, akkor azok összeállításának és értékelésének a módját kell bemutatni stb. A lényeg annak a megmutatása, hogy létezik az adott Tehetségpont munkájában tervszerű, átgondolt koncepció, és minden szakkörnek, művészeti csoportnak vagy sportkörnek van saját szakmai programja, legyen az féléves vagy akár éves időtartamú.
A tehetséggondozásban ugyanis nem lehet rögtönözni! A tehetséges fiatal csiszolatlan gyémánt, akivel folyamatosan és szisztematikusan kell foglalkozni, nem lehet alkalmanként és ötletszerűen csiszolgatni rajta egyet-egyet. De azt is be kell mutatni a kéttagú akkreditációs bizottságnak, hogy a Tehetségpont kiknek és miben adott tanácsot. Az új pedagógus életpálya-modellben a tanár portfoliójában is megjelenhet majd a tehetséggondozó tevékenység. Tehát ez az új rendszer is arra fogja sarkallni a tehetségsegítőket, hogy legyen dokumentált formája az általuk végzett munkának.
- Kik legyenek jelen a Tehetségpont részéről az akkreditációs látogatáson?
- Legyen jelen a vezető, hiszen ő felelős a Tehetségpont szakmai munkájáért; és feltétlenül legyen jelen a kapcsolattartó személy. Szülő vagy fiatal jelenlétére viszont nincs szükség, az akkreditációs bizottság a pontosan dokumentált munkát elhiszi és elfogadja a Tehetségpont részéről.
- Mennyire fontos, hogy a Tehetségpontnak legyen önálló szakkönyvtára?
- Nagyon fontos szempont a szakirodalom megléte, hiszen erre épül a felkészülés és a folyamatos szakmai ismeretbővítés. De ugyanilyen lényeges, hogy a Tehetségpontnak legyenek kiépített szakmai kapcsolatai más Tehetségpontokkal, amelynek a révén jó gyakorlatokat ismerhetnek meg, illetve a saját jó megoldásaikat közkinccsé tudják tenni.
- Mennyi idő re szól az akkreditáció?
- Három évre szól az akkreditáció, ezután következik a felülvizsgálat.
- Megéri akkreditált Tehetségpontnak lenni?
- Természetesen! Az akkreditáció által belekerül a Tehetségpont egy eleven szakmai közegbe. És nem utolsó sorban: a különféle tehetség-pályázatokon is nagyobb siker reményében vehet részt az a Tehetségpont, amelyik akkreditáltatja magát.
