Interjú Fuszek Csillával, a Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatójával a május 8-10 között Budapesten rendezendő nemzetközi tehetség-konferenciáról.
2014. május 8-10. között Budapest ad otthont az "Egy európai tehetségsegítő hálózat felé" (Towards a European Talent Support Network) című nemzetközi konferenciának, amelyet a MATEHETSZ Tehetséghidak programja az Európai Tehetségtanáccsal (ECHA) és a Budapesti Európai Tehetségközponttal együttműködve szervez. Az esemény fővédnöke Áder János köztársasági elnök lesz. A konferencia szakmai tartalmának egyik fő szervezője Fuszek Csilla, a Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatója. Őt kérdeztük a tanácskozás szakmai célkitűzéseiről.
A konferencia színhelye a magyar főváros, ez nyilván jó alkalom arra, hogy a Budapesti Európai Tehetségközpont is ismertesse tevékenysége legújabb eredményeit. Miről számolhat be a nemzetközi közönségnek a Tehetségközpont?
A Budapesti Európai Tehetségközpont aktívan részt vett a konferencia szervezésében, tehát mi az előkészítő megbeszélések során, a folyamatos kommunikáció révén informálisan már „bemutatkoztunk” a résztvevők közül mindazoknak, akik esetleg még nem ismernek bennünket. A konferencián nem szeretnénk mi a középpontba kerülni, hisz a konferencia célja éppen az, hogy más európai tehetségközpontokra is ráirányuljon a figyelem. A kontinensen kelettől nyugatig számos, különféle szakmai tartalommal kiváló munkát végző tehetségközpont található. A konferencia utolsó napján, ami egyben a 3. európai tehetségnap, lehetőséget adunk ezeknek a központoknak, hogy bemutathassák a működésüket.
Amit azonban be tudnánk mutatni, az a körülbelül egy évvel ezelőtt elindított vállalkozásunk, hogy megrajzoljuk Európa tehetségtérképét. Büszkék vagyunk rá, hogy a térkép elkezdte önmagát építeni, ma már folyamatosan érkeznek hozzánk a különféle európai tehetségtámogató tevékenységek adatai; egyre több és több európai várost tudtunk feltüntetni e térképen, így harminc országból 170 különféle tehetség támogató tevékenységet tudunk megjeleníteni a honlapunkon.
A konferencia igazi "tudományos sztárparádé" lesz. Ki mit hoz majd a tarsolyában?
A modern tehetséggondozás zászlóvivőit láthatjuk vendégül a konferencián: az amerikai Ericsson professzor, a német Albert Ziegler, vagy az angol Joan Freeman professzor épp úgy jelen lesz, mint a tehetség világtanács elnöke, Leslie Graves és még hosszan sorolhatnám a tehetséggel foglalkozó szakemberek nagy alakjait. A konferenciánk fontos kérdése, hogy miként lehet modernizálni a tehetséggondozást; ennek az egyik gyakorlati eleme a hálózatépítés, a hálózatos működés.
Miért ennyire kiemelt téma ez a "networking"?
A korszerű tehetségsegítés ma már elképzelhetetlen hálózatos gondolkodás nélkül. De ezt nemcsak mi, magyarok állítjuk, hanem a konferencia szervezése közben megkérdeztük a jelentkezőket, hogy ők mit gondolnak e kérdésről. A válaszok alapján egy izgalmas kiállítást rendezünk, ahol láthatjuk, ki mit ért a hálózatépítés alatt, s miért tartja ezt lényegesnek. A kiállítás interaktív lesz, ugyanis ahhoz az érdeklődő közönség is hozzájárulhat a saját véleményével, felírhatja a falra a saját nézeteit a hálózatos szemléletmódról.
Különleges alkalom lesz, hogy négy neves magyar vagy magyar származású hálózatkutató professzor is a vendégünk lesz: Néda Zoltán Kolozsvárról, Barabási Albert-László Amerikából, Pléh Csaba professzor és a konferencia elnöke, Csermely Péter Budapestről. Barabási Albert-László a hálózatos gondolkodás kérdéseit járja körül, Néda Zoltán az oktatási hálózatok topológiájának szempontjából vizsgálja a kérdéskört, a magyar tehetségpont hálózattal kapcsolatos kutatását is bemutatja. Csermely Péter – szekcióvezetőként – szintén bekapcsolódik ebbe az alapvető kérdéskörbe: egy olyan szekciót vezet, amely a hálózatosodás, a networking etikájával foglalkozik. Pléh Csaba a kulturális hálózatok szerepéről fog beszélni.
A konferencián a hálózatok és a tehetségtámogatás összefüggéseit 8 szekcióban több oldalról fogjuk körbejárni. Hadd emeljem ki például a többszörösen kivételes tehetséges tanulókat, akiknek a segítésére intézmények hálózati együttműködése a legalkalmasabb.
Miért jut a konferencia tervezetében kiemelt szerep a tehetséggondozás modernizálásának?
A konferencia másik fő témája – ami szintén bizonyos szempontból a hálózatosodáshoz kapcsolható – valóban az, hogy miként tudjuk modernizálni a tehetséggondozást. A konferencia egyik csúcspontja talán az oktatás modernizálásáról szóló panelbeszélgetés lesz, melyet Ziegler professzor fog vezetni.
Az elmúlt néhány évben megerősödött az a nézet, hogy a tehetségsegítés hagyományos formái már nem elegendőek. Ahogyan Ziegler professzor fogalmaz: a tehetséggondozásba fektetett energia megtérülése igen csekély. A tehetség személynek a központba állítása helyett a modern tudományos felfogás egyik komoly trendje a tehetségbarát környezetet állítja a középpontba.
Fel kell ismernünk, hogy milyen rendszerekben bontakozhatnak ki leginkább a tehetséges fiatalok, és egy-egy rendszer tulajdonságait, egészét megértve, tudunk a gyakorlatban olyan oktatási környezeteket létrehozni, amelyekben biztosított a tanulók optimális fejlődése. Úgy is fogalmazhatnánk, Ziegler professzor szavait kölcsönvéve, hogy első lépésben nem a tehetséget kell keresnünk, hanem a „tehetséges” környezetet, vagy ahogy mi emlegetjük gyakran: a tehetségbarát környezet megteremtésére kell törekednünk.
