Nem egy Stephen King regény sorai, hanem Tóth Réka, ifjú kutató szenvedélye. INTERJÚ.
Tóth Réka a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanulója, egyetemi tanulmányait az Egyesült Királyságban szeretné megkezdeni. Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny III. díjában részesült DNS-szekvenciákkal foglalkozó kutatása. Versenyeredménye kapcsán beszélgettünk kutatásáról, további terveiről, a nyári szünet kalandjairól és rendkívül támogató iskolájáról.
Itt a nyár. Hogyan alakul ilyenkor egy kutató-feltaláló napirendje?
Beleestem a nyári szünet csapdájába. Rendre azt hiszem, nyáron több időm lesz mindenre, és kétszer annyit tervezek, mint amennyi belefér – a munka kárára. A barátaimmal találkozom, úszni járok, napozok, olvasok, sorozatokat nézek. Néhány online kurzusra is feliratkoztam. Ezek ingyenes, néhány videóból és kvízből álló kurzusok a Föld jövőbeli energiagazdálkodásáról vagy a géntechnológia társadalmi hatásairól. Mivel az Egyesült Királyságba készülök egyetemre, mindez kiegészül az ottani felvételire való felkészüléssel. Emellett sokat utazok, jövő héten például a KutDiák káptalanfüredi konferencia-táborába megyek.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tanulsz. Mit gondolsz, miben tér el az iskolád egy átlagos oktatási intézménytől?
Egyes tantárgyakat úgynevezett epochális rendszerben, azaz tematikus egységekben tanulunk. Három hétig minden délelőtt nyolcvan perc matek, délután töri, a következő három héten délelőtt irodalom, délután természettudományok. Így van idő inspiráló, kreatív feladatokra (gyakran csoportokban), ami felkelti az érdeklődést, és kedvet ad a munkához. A végére pedig úgy alakul ki a nagy egész, hogy még nem felejtettem el az elejét. Most, az érettségire készülve már rendes órarendünk van. Személyes igényeimre, problémáimra is odafigyelnek, tíz gyerekre jut egy patrónus, azaz személyes tutor, aki kicsit osztályfőnök is. Sokat jelent, hogy nem kell izgulnom az iskola miatt, és eldönthetem, hogy mire mennyi időt szánok. Ha különösen érdekel a feladat, örülnek, és szívesen adnak plusz segítséget, de akkor sincs katasztrófa, ha elcsúszok egy határidővel, vagy kevesebb idő jut a tanulásra.
Honnan szereztél tudomást az innovációs versenyről?
A kutatásom témavezetőjétől, Fazekas Dávidtól jutott el hozzám a hír.
Mi motivált, hogy versenyen mérettesd meg magad?
A versennyel járó határidő segített gyorsabban és hatékonyabban elvégeznem a feladataimat. Ezenkívül, bár a versenyszellem nem kifejezetten erős bennem, fontos számomra, hogy elismerjék a munkámat.
A tanulás mellett hogyan tudsz időt szakítani a kísérletezésre?
Mivel az iskolám igazán megértő, a tanulást sokszor alárendelem a projektemnek. Jó tanulóként nem okoz számomra gondot, ha néhány napig csak az órán figyelek. Megkönnyíti a dolgomat az is, hogy tulajdonképpen csak megbeszélésekre kell bemennem a laborba, a többi feladat megoldható egy laptop mellől.
Milyen projekttel indultál a versenyen?
Az én munkám inkább kutatás mint találmány. Olyan DNS-szekvenciákkal foglalkoztam, amelyek rendszertanilag nagyon különböző élőlények (például halak és emlősök) között is nagyon hasonlóak. Nem gének, hanem valószínűleg azok pontos működését szabályozzák, lehetővé téve olyan komplex élőlények kialakulását, mint az ember. Keveset tudunk róluk, és sok van belőlük, ezért nem egyszerű a kutatásuk. A módszeremmel el lehet különíteni azokat a szekvenciákat, amelyek csak egy kisebb csoportra (az én kísérletemben halakra) jellemzőek. Ez a módszer megalapozza olyan kísérletek tervezését, melyek fényt deríthetnek például arra, hogy miért jelenik meg valakiben örökletes betegség olyan esetben is, amikor a betegséghez kapcsolható génben nincs mutáció.
Hogyan tovább, milyen terveket szősz a következő tanévre?
Szeretném továbbfejleszteni a módszeremet. Úgy szeretném megoldani a szekvenciák csoportokhoz rendelését, hogy ne kelljen egyet kiemelni a többi közül, ahogy a halakkal tettem. Nagyon szívesen folytatnám a munkát a Netbiol hálózatbiológiai csoportban, ahol a mostani projektemet végeztem, ezúttal bekapcsolódva más kutatásokba is. További versenyekre egyelőre nem készülök, de a munkámat bemutatom a Nobel-díj átadásához kapcsolódó Stockholm Youth Science Seminaron. Ha pedig nagy leszek, természetesen biológus leszek.
