Az ösztöndíj átvételekor, két évvel ezelőtt a felvidéki, szlovákiai Farsang István arról beszélt: az akkor kapott anyagi lehetőséget angliai továbbtanulására kívánja fordítani.
Kép címe
Képaláírás szövege
Miként használta ki az angliai szakmai év lehetőségeit – amelyről az előző interjúban, két évvel ezelőtt még tervként beszélt?
Egyéves tanulmányutam legnagyobb részét a londoni Natural History Museum-ban töltöttem, mely a világ egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteményének ad otthont. Ez körülbelül hetvenmilliós , de a múzeum kiterjedt laboratóriumhálózattal és hatalmas könyvtárral is rendelkezik, így az itt eltöltött idő az ásványtan teljes körű megismerése szempontjából egy egészen kivételes lehetőség volt.
Egyik legfontosabb kutatási témám Nógrád alkáli nefelines bazaltjainak ásványtani leírását foglalta magába. Ezt a projektet még középiskolás koromban kezdtem, s jelenleg már több mint hatvan ásványfajt sikerült leírni e térségből, a különböző mikroszkópos, diffrakciós és spektroszkópiai módszereknek köszönhetően. Ezek között olyan is akad, melynek ez az első, és egyelőre egyetlen Kárpátokbeli lelőhelye.
A múzeum rendszeresen szervezett szakmai szemináriumokat és konferenciákat is kutatói számára, ill. a múzeumban töltött idő egy részében önkéntes projektekben is részt vettem. Az egyik ilyen projekt a Russell Collection rendezése, az érzékeny minták konzerválása volt. A gyűjtemény minden szempontból a múzeum legjelentősebb, egy 12 000 brit mintát számláló gyűjteménye, amely Sir Arthur Russell gyűjtői munkásságának eredménye. Egy másik érdekes projekt a múzeumi adatbázis történelmi Magyarország lelőhelyeivel foglalkozó adatainak rendezése, frissítése volt. Az utóbbi évszázadokban ugyanis számtalanszor változott egy-egy lelőhely neve (például politikai változások miatt), így ma már van lelőhelyünk, melynek több mint húsz névváltozata ismert. Többször kutattunk terepen is, például Lyme Regis városában, mely Anglia tengerpartján, az English Riviera UNESCO geopark szívében fekszik.
Kép címe
Képaláírás szövege
A University of St. Andrews meghívására, júliusban lehetőségem nyílt egy hosszabb kutatói expedícióban is részt venni, mely Olaszországban, a California Institute of Technology (CalTech) vezetése alatt, többek között a Yale Egyetem kutatóinak részvételével zajlott. A kutatóút során például geológiai fúrás végzésében vehettem részt, kőzetek mágneses szuszceptibilitását mérhettem, ill. láthattam Frontale híres K-T, azaz kréta-tercier határát (ekkor történt a földtörténet általunk ismert egyik leglátványosabb fajkihalása, a dínók végleges eltűnése).
A legutóbbi interjúban, amit tehetségportálunknak adott, szinte felsorolni sem tudtuk a magyarországi és szlovák elismeréseit, díjait. Folytatódott ez a "díjeső?"
Úgy gondolom, hogyha az ember becsületesen és alaposan végzi munkáját, és most nem kell feltétlen kutatásra gondolni, akkor annak a munkának előbb-utóbb eredményei is lesznek. Díjesőnek semmiképp sem nevezném, de valóban sikerült azóta néhány díjat elnyerni. A magyarországiak közül talán a Pro Scientia Aranyérem Junior változatát említeném meg, a szlovákiaiak közül a Szent-Gorazd díjat, az Egyesült Királyságbeliek közül pedig a Wardlaw geotudományi ösztöndíjat.
Mivel foglalkozik pontosan jelenleg, és hol végzi e munkáját?
Az elmúlt év egyik fontos momentuma az egyetemre való jelentkezés volt. Hosszasan mérlegeltem, hogy Magyarországon, Szlovákiában vagy az Egyesült Királyságban kezdjem meg a tanulmányaimat. Bár felvettek az ELTE Földtudományi szakára is, választásom végül – közép-európai professzoraim és londoni kutatói vezetőim egybehangzó javaslatára – Skócia legidősebb egyetemére, a University of St. Andrews-ra esett, ahol számos neves tudós kutat az ásványtan terén és ahol ezekhez a kutatásokhoz megfelelő finanszírozás is tartozik. A választás során fontos szerepet játszott az egyetem tanárai által felvázolt kutatási lehetőségek sokasága, melyekbe a diákok bekapcsolódhatnak. Jelenleg tehát Skóciában folytatom tanulmányaimat, ill. kutatásomat, a földtudományon kívül szervetlen és fizikai kémiát, számítástechnikát és asztronómiát tanulok.
Mi a szűkebb szakmai terület, amelyben elmélyült az általános tanulmányok mellett?
A legfontosabb kutatási téma, mellyel jelenleg foglalkozom, egy esetleges új magyarországi ásványfaj, a „mauritzit” kutatása, mely témával Dr. Weiszburg Tamás és kollégái foglalkoztak a korábbiakban. Az ásvány teljeskörű vizsgálata Magyarországon műszerek hiányában lehetetlen, így az egyetememen, ill. a Natural History Museumban elérhető módszereket kell segítségül hívni, mint például a Mikro-CT-t, amely nagyon jó felbontású, 3-dimenziós képet ad a vizsgált objektumról.
Ki jelenleg az a tanára, professzora, akire mentoraként tekint?
Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hiszen általános és középiskolás tanáraim, londoni és skóciai konzulenseim is nagymértékben segítették és segítik utamat. A közép-európai régióból külön kiemelném Dr. Szakáll Sándor tanszékvezető egyetemi docens urat a Miskolci Egyetemről, Dr. Daniel Ozdín tanár urat a Comenius Egyetemről és Dr. Weiszburg Tamás egyetemi docens urat az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, akinek tudományos kapcsolatai révén sikerült megszerveznie angliai tanulmányutamat, s korábban jómaga is a múzeum vendégkutatója volt.
Önhöz fordulnak már a fiatalabb generációk tagjai, középiskolások olyan kérdésekkel, hogy mit tanácsol: miként tudnák a bennük rejlő tudást, tehetséget kibontakoztatni, hogyan induljanak el? Ha igen, akkor hogyan segít nekik?
Természetesen sokszor történt már hasonló. Igyekszem megosztani tapasztalataimat, meggyőződésem, hogy a sikeresség egyik legfontosabb alappillére az információcsere. Ilyen szempontból tökéletes alkalmat nyújtanak például a versenyek, diákkonferenciák. Ezeken a diákok új barátokkal, jövendőbeli kollégáikkal, sőt házastársaikkal találkoznak, konzulenseket találhatnak, s mindemellett felejthetetlen élményekkel gazdagodnak. Rendkívüli kezdeményezésnek tartom például a Kutató Diákok Mozgalmát, mely a kutatás iránt elkötelezett, elsősorban középiskolás diákokat tömöríti, segíti.
Mi volt az elmúlt két év legnagyobb személyes, illetve szakmai élménye az Ön számára?
A londoni tanulmányút egy életre szóló élménnyel gazdagított, a legemlékezetesebb pillanat az volt, amikor kezembe vehettem egy Marsról származó meteoritot. A tanulmányút a kivételes szakmai lehetőségeken kívül a város, a régió megismerésére, a nevezetességek megtekintésére is lehetőséget adott, Stonehenge vagy a Szent Pál Székesegyház megtekintése, a kezdő délkör átlépése Greenwich kerületben, vagy éppen a Kew királyi botanikus kertben eltöltött órák is felejthetetlen élménynek bizonyultak. Ezen helyszíneket gyakran múzeumi látogatóimmal, sokszor a Kutató Diákok Mozgalmának tagjaival sikerült meglátogatnom, ahogy az augusztusban zajló 2012. évi nyári olimpiai játékok helyszíneit is. Legnagyobb személyes élményemnek ez utóbbit tekintem.
Hogyan tartja a kapcsolatot Sólyom Lászlóval?
Elnök úrral először a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján találkoztam, ahol a rendezvény résztvevőit jött köszönteni s meghallgatni. Ezt követően, meghívásának köszönhető személyesen is meglátogattam, ill. rendszeresen tájékoztatom a legújabb történésekről, beszámolók vagy rövidebb üzenetek útján. Biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben egy újabb személyes találkozóra is sor kerül majd.
