Március 5-én ötödik alkalommal tartotta meg az Országimázs Konferenciát az Antall József Tudásközpont (AJTK).
A tudomány témában rendezett kerekasztal-beszélgetés meghívott vendége volt Csermely Péter, a Nemzeti és Európai Tehetségsegítő Tanács elnöke is.
Az utóbbi évekhez hasonlóan idén is előre megadott témákat jártak körül a meghívott előadók. Délelőtt a sport, míg délután a tudomány országimázsra gyakorolt hatásáról beszéltek a vendégek. Mindkét szekció kulcsszavai között szerepelt a tehetség mint lehetőség az előrelépésre és a kiteljesedésre, mind a sportban, mind pedig a tudományban.
A konferencia résztvevőit Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke köszöntötte, aki a magyar brandek, a Magyarország jó hírét megalapozó termékek és nagykövetek fontosságáról beszélt. Szintén üdvözölte a megjelenteket Antall Péter, az AJTK elnöke, valamint Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője.
A sportpanel az országimázs világversenyeken keresztül történő erősítését helyezte fókuszba. Simicskó István sportért felelős államtitkár a megváltozott sportfinanszírozási modell előnyeiről és kérdéseiről beszélt, amely a megjelent sportági vezetők szerint is lényegesen javított a magyar sport infrastrukturális helyzetén és megbecsültségén. Baráth Etele, a Kajak-kenu Szövetség elnöke szerint kevés olyan eszköz van hazánk jó hírének erősítésére, mint amikor tehetséges kajakosaink tiszteletére szól a Himnusz Pekingtől Johannesburgig.
Lázár Vilmos fogathajtó világbajnok, valamint Benedek Tibor vízilabda szövetségi kapitány a versenyzők nézőpontjából reflektált a kérdésekre. Egyetértettek abban, hogy a sportolók az egész országot képviselik, ezért is jelent nagy felelősséget a nemzeti színekben szerepelni a világ különböző pontjain.
Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke ugyanakkor kifejtette, hogy a honi parasport nagy lemaradásban van a nyugati országokhoz képest. A beszélgetőpartnerek között konszenzus volt abban, hogy a fogyatékos emberek iránti felelősségvállalás, a sportolási lehetőségek biztosítása a számukra nemzeti ügy, amelyen keresztül erősödhet a tolerancia a társadalomban.
Az utolsó kérdésben mutatkozott talán a legnagyobb egyetértés: mindannyian úgy vélik, hogy egy alaposan megfontolt, reálisan tervezett olimpia tovább javítana – nemcsak a sport berkein belül – a hazánkról alkotott nemzetközi képen.
A délutáni kerekasztal-beszélgetésen arra keresték a választ, hogy a tudomány milyen eszközökkel képes befolyásolni Magyarország imázsát. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerint a tudományos életben fordított a helyzet, mint más területeken. Számos kutató, tudós dolgozik világhírű projekteken, azonban ezek nemzetközisége miatt sokszor ki sem derül származásuk, így lényegében az ország nem aknázza ki az ő szellemi tevékenységükben rejlő potenciált.
Csermely Péter professzor véleménye szerint nem elég a felsőoktatásban elkezdeni a tehetséges diákok tudományos érdeklődésének felkeltését. A tehetséggondozás mellett fontos állami feladat, hogy a fiatalok számára vonzó környezet alakuljon ki, amelynek alapjait a nemzetközileg is sikeres magyar középvállalatok és startupok jelenthetnék.
A felek megoldandó problémának tartják a tehetségek elvándorlását. Ez részben természetes folyamat is, hiszen, mint Csermely professzor elmondta, a tehetség utat tör magának. Ha kinő egy meghatározott teret, akkor tágasabbat keres magának. Így vezethet a talentumok útja egy kis falutól akár Oxfordig.
Pacher Tibor, a Puli Space Technologies alapítója ezt nem tartja bajnak, azonban az kulcskérdés, hogy a tehetségek visszatérnek-e hazájukba, és a külföldön elmélyített tudást itt kamatoztatják-e. Ahhoz viszont, hogy a már említett vonzó környezet kialakuljon, rendezni kell a pre- és posztdoktori ösztöndíjak rendszerét, valamint növelni kell a kutatói munkák társadalmi megbecsültségét, hiszen nem kizárólag az anyagi lehetőségek miatt választja a külföldi munkavégzést tudósaink egy része.
Íjgyártó István, kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár a felállítandó tudományos attaséi rendszerről beszélt, amelynek célja pontosan az, hogy olyan hálózatokat teremtsenek, amelyek növelik a tudományos sikerek esélyét, ezáltal erősítik hazánk nemzetközi megítélését. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy minden érdekelt szervezet részéről mutatkozzon fogadókészség, hiszen siker csak közös munka eredményeként érhető el.
Csermely Péter a délutáni szekció bevezetőjében találékony metaforában fogalmazta meg az országimázs lényegét. Szerinte úgy áll össze egy országról a róla alkotott kép, mint ahogy Örkény István írja le a paprikakoszorút Az élet értelme c. egypercesében. Nem számít az egyes paprikák, vagy az őket összekötő madzag esztétikai értéke, valahogy mindenkit csak az érdekel, hogy egészként szép legyen. Talán megbocsát a professzor úr, ha mi szebbnek szeretnénk látni a tehetséggondozás „paprikáját”.
